“Az ügyfél kiszolgálása azután kezdődik, hogy az ember lekönyvelte a céget” – interjú Fröhlich László könyvelővel

Fröhlich László a Meyer & Levinson tanácsadócégnél dolgozik, elsősorban vállalati informatikai rendszerekért felel. Állítólag amikor a céghez jelentkezett, az önéletrajza szerint “már csak akasztott ember nem volt”, későbbi munkáltatói ezért látták meg benne a lehetőséget. Informatika és könyvelés határán fejleszt: rendszereket, vállalkozásokat, és a könyvelői szakmát is, a jövőre vonatkozó merész meglátásaival. A SMARTBooks kiemelt partnereit bemutató interjúsorozat első részében Lászlót a szoftverünkkel kapcsolatos tapasztalatairól, és a digitális könyvelés világáról, saját víziójáról is kérdeztük.

Mindenek előtt: hogyan lett belőled éppen könyvelő? 

– Ez egy izgalmas és hosszú történet, de alapvetően véletlenül. Egy korábbi munkán keresztül megismerkedtem egy könyvelőirodával, ahová vállalkozásfejlesztő irányból érkeztem: folyamatok optimalizálásában segítettem nekik. És ha már az volt a feladat, hogy átlássam, hogyan működik a könyvelőiroda, kértem, hadd csináljak én is valamit. Azt mondták, hogy “tessék, itt van egy rakás feladat, nézd meg, hogy mi hogyan csináljuk”. Elkezdtem velük dolgozni, aztán ott ragadtam négy évre. Az informatikához értettem, az excelekkel elboldogultam, és rengeteget tanultam. Alapvetően egy borzasztó lusta embernek tartom magam. Amikor nekiálltunk kiegészítő mellékleteket kézzel, word-ben csinálgatni, meg beszámolókat papír alapon, mondtam, hogy ne csináljunk ilyet, és beleástam magam, hogyan lehetne hatékonyabban összerakni egy beszámolót. Az egyik projektem itt is erre épül: kint van már a piacon egy automatikus adókalkulátor és beszámoló készítő programunk, amit az idei évre adtunk ki először publikusan, de mi már 8 éve használjuk. 

Mondhatjuk tehát, hogy a könyvelés és informatika határán dolgozol?

– Igen, egyre inkább. A Meyer & Levinson-hoz mint könyvelőt vettek fel, és kifejezetten nagy cégekkel, nagy adatbázisokkal kezdtem el foglalkozni. Az első projektjeim között volt, hogy hogyan tudjuk a folyamatokat digitálisan kezelni, optimalizálni. Például öt évvel ezelőtt még nem volt egyértelmű, hogy ha sokszázmilliós elhatárolásokat havi szinten jobbra-balra pakolgat az ember, ezeket képes kezelni a rendszer: meg tudtuk oldani. Gyakorlatilag mindig azzal foglalkoztam, hogy folyamatokat automatizáljunk. 

Szerinted hogyan néz ki a könyvelői szakma digitalizációja, valójában meddig automatizálhatóak a folyamatok?

Alapvetően szerintem az adatrögzítés nem egy könyvelői feladat. Ne nevezze magát könyvelőnek az, aki valahol egy multinál adatot rögzít. A digitalizáció, ami most zajlik, hálistennek a 7. hó 1-i változások kapcsán még forróbb téma lett. Viszonylag sokat olvasok róla, könyvelőkkel is sokat beszélgetek, és a szakma hozzáállása egyelőre elég vegyes. De olyan lehetőséget kap egy kis, közepes, vagy nagy könyvelőiroda, hogy ugyanazzal az emberállománnyal sokkal több munkát el tudjon végezni. Azáltal, hogy a számlaadatok digitálisan beérkeznek, sokkal kevésbé kell arra fókuszálni, hogy az adat helyes-e vagy nem, ki ütötte el, jó-e a számla, jó-e a partner, stimmel-e az összeg, van-e rajta áfa… Már évekkel ezeőtt is “hülyét kaptam”, ha egy könyvelő nekiállt kinyomtatott áfa-listákat pipálni tollal. Ennek elhagyására nagyon jó lehetőség van most.

Azt mondod, hogy sokkal több munkát fog tudni elvégezni egy könyvelő. De felmerül a kérdés, hogy ez inkább mennyiségi vagy minőségi változást is jelenthet?

– Ez adott könyvelő szándékán fog múlni. Ha akar, akkor mennyiségben is tud fejlődni, de ha van egy kis esze, akkor inkább a minőségre fog koncentrálni. A saját irodánkban vegyesen próbáljuk meg, a jelenlegi ügyfeleknek is próbálunk sokkal többet nyújtani. Keressük az irányokat, honnan lehet esetleg jobban belefolyni az életükbe, támogatni őket. Nálunk alapvetően is magas szintű a digitalizáció. Használjuk a Riportot, autokatát, QUICK-en keresztül érkeznek az adatok, és alap, hogy minden ügyfél havonta kap egy riportot. De hogy ezt az ügyfél hogyan tudja értelmezni, arra nem biztos, hogy kellő időt tudtunk fordítani. Mostantól erre is sokkal több energiát szeretnénk szánni, mivel kiesik az adatrögzítés nagy része. Ne felejtsük el, hogy a NAV most minden számlaadatot megad, de ez még mindig csak a belföldi számlákra vonatkozik. Külföldi számlák ugyanúgy lesznek, és azzal is kell valamit kezdeni. 

Mennyiségi vagy minőségi változás: ez azon fog múlni, hogy melyik iroda milyen irányba akar elmenni. 

Sajnos a piacot látva nagyon sokan továbbra is azt fogják csinálni, hogy mindenféle minőségi kontroll nélkül mennyiségben fognak dolgozni, de ilyen eddig is volt. Az 5000 forintos könyvelő ezután is fog létezni, és még inkább úgy fogja érezni, hogy nyert, hiszen sokkal egyszerűbb a dolga. 

A SMARTBooks-szal hogyan kerültél kapcsolatba, és milyennek tartod magát a szoftvert, a szolgáltatást?

– Nekünk a Smartfronttal (a SMARTBooks anyacége – a szerk.) már nagyon régi az együttműködésünk. Már akkor együtt dolgoztunk, amikor a Smartfront könyvelői modulja készült. A SMARTBooks programnál pedig már akkor ott voltunk, amikor specifikálták, hogy milyen irányba lehetne elmozdulni vele. Amikor végre elkészült a program, kérdés nem volt, hogy fogjuk-e használni. Az elsők között voltunk, akiknek odaadták, hogy teszteljék. “csak keressetek egy pár céget, túrjátok be az adatot, és nézzük meg, hogy találunk-e benne hibát”. Azóta szépen fejlesztik, látszik az az iszonyatos mennyiségű idő, energia és pénz, amit ráfordítottak. Beszélgettünk a cég egyik vezetőjével, hogy mi a véleményem a SMARTBooks-ról, és neki is elmondtam, hogy szerintem a legígéretesebb könyvelőprogram most a piacon.

Mi az, amiben szerinted radikális változást hoz?

– Talán a hozzáállásukban. Itt végre az volt az elsődleges szempont, hogy egy olyan rendszert hozzanak létre, amit könnyű kezelni, amit ért a könyvelő, ahol számára minimális tanulással ott van, kézreáll minden. Ez egy szép, látványos felület, könnyű használni, és mindent meg tud csinálni. Arról nem is beszélve, hogy a SMARTBooks csapata a legnyitottabb most a digitalizációra. Persze minden könyvelőprogram elkezdett most fejlesztgetni, mindenkinek van már webes ügysegédje, “itt pipálgasd a számlákat, onnan importálj”, valahogy minden program megoldja. De azzal nem nagyon fognak tudni versenyezni, hogy ez egy teljesen friss architektúra, modern rendszer, nagyon könnyen és gyorsan tud alkalmazkodni mindenhez, és nagyon ügyesek a fejlesztőik. Szerintem az egyik legügyesebb fejlesztőcsapat – persze a miénk mellett! (nevet…) –, aki ebben az országban most pénzügyi területen dolgozik.

Említetted, hogy ígéretesnek tartod a programot: mi az, ami szerinted még hiányzik belőle?

– Alapvetően apróságok. Most, hogy elkezdenek bepotyogni számlaadatok mind a vevői, mind a szállítói oldalról a Számlázz.hu-n keresztül, már nagyon közel leszünk a tutihoz. Érdekesebb kérdés, hogy ezt hogy oldják meg, de a terveket látva a következő hónapokban nagyon erős fejlesztések lesznek. Akkor fogom azt mondani, hogy valószínűleg tényleg a legjobb. Az is meg lesz oldva, hogy a számlaképek bejöjjenek a szállítói oldalról is.
Van egy programunk, ami mesterséges intelligencián keresztül olvassa is a számlaadatokat. Amit én hiányolok a SMARTBooks-ból, az pont ez: ha feltöltöd oda, akkor kézzel kell bepötyögni az adatokat. Jó ez a felület, hogy a számlakép mellé tudom írni az adatokat, de ha van olyan technológia, ami kiolvassa helyettem a számláról ( esetleg még fel is ajánlja, hogy korábbi időszakban ezt hogyan könyveltem, akár meg is csinálja helyettem), sajnos az ember megszokja a jót, ez tud hiányozni. (Az interjú készítése óta a funkció elkészült, ld: Helló, hiányzik a számla c. cikkünk a szerk.) De ha olyan programokhoz hasonlítom, amelyek a jelenlegi piacon aktívak és elárasztják a könyvelőket, azokhoz képest nyilván már most is azt mondanám, hogy ég és föld. A mostani rendszerek, amiket a kilencvenes évek közepén kezdtek el fejleszteni, hibátlanul működtek eddig. De azok az architektúrák egyszerűen nincsenek felkészülve arra, hogy ilyen mennyiségben, ilyen minőségben és ilyen formában támogassák a könyvelők munkáját. Azokkal sok a gond, és nagyon ismerni kell a programot, hogy mit hol kell beállítani. Ha a laptopomon most 10 különféle könyvelőprogram nincs föltelepítve, akkor egy sem. Viszonylag nagy rálátásom van erre a szektorra, és amikor egy bankszámlát nyolc helyen kell beállítanom ahhoz, hogy tudjon működni, akkor azt nem igazán értem. Egy átlagos felhasználó, aki egy bármilyen könyvelőprogramból “beesik” a SMARTBooks-ba, azt fogja érezni, hogy “de egyszerű!”. Nem szeretek kézzel adatot bevinni, mert azt utána ellenőrizni borzasztó nagy feladat, ezért importereket mindenhez folyamatosan írogatok. De a SMARTBooks-nál erre nincs szükség, mert beesik majdnem minden adat. Reméljük, hogy ha végre az univerzum összeáll, és mindenki egy irányba néz, onnantól kezdve nekem is lesz egy csomó időm, mert nem kell ilyen importerekkel szenvedjek. 

Ha a hazai könyvelőszakma számára “öszeáll az univerzum”, ahogy fogalmaztál, akkor ez az ügyfelek, a könyvelt cégek számára mit fog jelenteni?

– Ez megint egy érdekes kérdés. Alapvetően a legtöbb kisvállalkozás még mindig úgy van vele, hogy a könyvelő az utolsó. Hamarabb szeretnének egy postással találkozni, mint egy könyvelővel beszélgetni, mert a vállalkozók egyszerűen nem fogták föl, hogy ha mi jól dolgozunk, azzal rengeteg időt, pénzt, energiát tudunk spórolni nekik. Egy SMARTBooks az ügyfélnek a pénzügyi modulon keresztül fog tudni szolgáltatni, de valójában az ügyfél kiszolgálása azután kezdődik, hogy az ember gyorsan lekönyvelte az adott céget. Lesz ideje a könyvelőnek, hogy foglalkozzon az ügyfelével, hogy riportot készítsen, hogy tanácsot tudjon neki adni. Olyan struktúrát tud kialakítani, hogy az ügyfél számára fontos információt adhasson, akár egy főkönyvön keresztül. Nem azzal kell majd pepecselni, hogy hogyan kerül be az adat, hanem hogy hogyan jön ki, és hogyan adom oda az ügyfélnek. A SMARTBooks az ügyfeleknek abból a szempontból tud segíteni, hogy a könyvelő többet tud neki nyújtani. Az ügyfelet nem érdekli, hogy miben könyvel a könyvelő, hogyan csinálja, miért csinálja. Sőt, olyat is hallottam, hogy “most már, hogy ott van a NAV-nál az adat, oda se kell adnom a számlát a könyvelőnek, nem is kell már könyvelő, mert a NAV megcsinálja az áfa-bevallásomat is”… De ha ez a program tényleg beváltjai a hozzá fűzött reményeket, márpedig szerintem be fogja váltani, akkor ott csodák lehetnek. És az jó lesz.

A bejegyzést megoszthatod a Facebookon, vagy elküldheted E-mailben, de akár ki is nyomtathatod.

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: email
E.mail
Megosztás itt: print
Nyomtatás

Bemutató videó

Keresés

Facebook

Cimkék

Legfrissebb bejegyzések